Csirke Tikka Jamie Oliver után szabadon

A hétvégén grillpartit rendeztünk. Aki ismeri Murphey törvényeit, annak nem kell sokat gondolkodni, hogy rájöjjön, a vasárnapi napot, vagy inkább esőt szemeltük ki, mint a szabad ég alatt sütésre legmegfelelőbb időpontot. Több, mint 10 ember gyűlt össze, és ilyenkor eléggé össze kell kapnom magam, hogy megfelelő mennyiségű, és minőségű ételt tálaljak fel. A helyzetet az sem könnyítette, hogy a társaság egy része paleolit, lúgosító, szénhidrátmentes diétán, vagy ezek kombinációján volt. Igyekeztem olyan menüt kitalálni, amiből mindenki szemezgethet. A legmegfelelőbbnek ezért a grillezés tűnt, ahol aztán tényleg mindenki maga állíthatja össze, hogy miből mennyit szeretne. Mondhatnám, hogy a grillezés a gasztronómiában a demokrácia csimborasszója. A Jamie Oliver féle receptet néhány helyen nagyvonalúan kezeltem.

Agoráról beszerzendő:

70 dkg csirkemell 
2 tk mustár

1 tk őrölt római kömény

1 tk koriander mag

1 tk chilipor

1 tk Garam Masala

1 tk só

1/2 tk őrölt kurkuma

2 gerezd zúzott fokhagyma

2 cm gyömbér lereszelve

2 dl joghurt

3 órával a vendégek érkezése előtt:

A csirkemellet megmossuk. A letörölgetett húst vékony, 1/2 tenyérnyi szeletekre vágjuk. A pác hozzávalóit egy tálban elkeverjük, és a hússal alaposan összeforgatjuk. 2-3 órára hűtőbe tesszük, hogy a húst alaposan átjárja a pác. Mi asztali grillen sütöttük ki, oldalanként kb. 3-3 perc alatt. Friss salátával ettük.

Medvehagyma pesto

Beindult a medvehagyma szezon. Ez a növény nagyjából aranyárban van. Mivel rendkívül szemfüles vagyok, ezért, ahogy a képen is látható, meg vannak a forrásaim....és még csak nem is egy sötét sikátorban kell seftelnem, hogy hozzájussak ehhez a pikáns hagymaféléhez, hanem a lélekmelengető, tavaszi napfényben gyűjtöttem össze, az ébredező erdő friss levegőjén. A nagy séta megtette a magáét. Így mikor egy kisebb zacskóra valót összeszedtem ebből a különlegességből, rájöttem, hogy minél gyorsabban ennem kéne valamit. A medvehagyma tényleg finom, de azért hiába szereztem belőle egy nagyobb adagot, önmagában rágcsálva nem az igazi. Miközben Marci nyomta a gázt, az én fejemben is forogtak a kerekek, hogy mi a leghamarabb elkészíthető étel. Ez a medvehagyma pesto rövid története, ami a relatív időérzékelés miatt nekem kínkeservesen hosszúnak tűnt, míg a pesto gondolatát a konyhába érve a gyakorlatba is átültethettem végre.

Gyűjtögetés:

1 nagy csokor medvehagyma (kb. 20 dkg)
5 dkg fenyőmag
1 dl olivaolaj
10 dkg parmezán
frissen őrölt bors, só
50 dkg tagateille tészta

10 perc, visszaszámlálás indul:

Egy lábosban felteszünk a tésztának vizet főzni, 1 ek sóval. A medvehagymát megmossuk. A parmezánt lereszeljük. A fenyőmagot teflonserpenyőben illatosra pirítjuk. Késes, konyhai robotgépbe pürésre aprítjuk a medvehagymát, hozzáadagoljuk az olajat, hogy besegítsünk a gépnek. A püréhez öntjük a reszelt parmezánt, és a fenyőmagot, és még egyszer utoljára krémesre turmixoljuk az egészet. Sóval, frissen őrölt borssal ízesítjük. A tészta főzővízéből nagyjából 1 dl-t a medvehagyma pestohoz öntünk. A tésztát leszűrjük, a szósszal összekeverve, parmezánnal meghintve tálaljuk. Mi vékony szeletekre vágott, friss paradicsomot ettünk mellé.

Rokfortos saláta ízletes csirkefalatokkal

 

Ezzel a salátával már tartoztam magamnak is, meg a blognak is. Ezen a héten eléggé el voltam havazva, és mire felengedtem, meglepetten vettem észre, hogy egész héten nem sikerült új bejegyzést produkálnom. Ennek leginkább én e/ittam meg a levét, mert napközben csak szomorúra aszott sültekkel, merevre száradt salátákkal, és szikkadtra panírozott húsokkal találkoztam a kantinban. A saját érdekemben ezért megígérem, hogy jövő hétig összeszedem magam, és inkább az otthoni kosztot fogom bedobozolni, mert úgy látszik a munkahelyi menzák még nem értek meg a biztonságos étkeztetésre. A sok junkfoodtól péntekre eljutottunk párommal arra a szintre, amikor már a gusztusosan zöldellő gyepre is rákívántunk, annyira hiányzott már valami friss, ízes, vitaminnal teli, könnyű vacsora az életünkből. A gyötrő vágy pedig végül tegnap este ebbe a rokfortos kukoricasalátába manifesztálódott. Duzsi Roséval fogyasztva, én el sem tudok képzelni jobbat a péntek esti totális kikapcsolódásra!

Hozzávalók:

1 fej jégsaláta

1 doboz konzerv kukorica (40 dkg)

2 dl tejföl

10 dkg rokfort sajt

1 csokor újhagyma

1 kg csirkeszárny

olivaolaj

só, bors, gyros fűszerkeverék

Sorban állás helyett:

A salátát leveleire szedjük, megmossuk, a vizet leitatjuk a levelekről. A leveleket egy tálba falatnyi darabokra tépkedjük. A konzerv kukoricáról a levét lecsöpögtetjük, és a kukoricát a salátához keverjük. A sajtot villával összetörjük, a tejföllel alaposan elkeverjük. Az újhagyma fehér szárát finomra vágjuk, és a salátaöntethez adjuk. Az öntetet frissen őrölt borssal ízesítjük.  A csirkeszárnyakat gyros fűszerkeverékkel bedörzsöljük, és a csontok mentén, minden szárnyat 3 darabba vágunk. Csirkeszárny helyett természetesen használhatunk csirke mellett felcsíkozva. Én szeretem a szárny zaftos húsát, amit szerintem itthon méltatlanul mellőzünk. Egy teflonserpenyőben olajat hevítünk, és közepes tűzön oldalanként 8-10 perc alatt ropogósra sütjük őket. A salátát az öntettel én külön találom, hogy a saláta ne essen össze az öntettől, de ha valaki úgy gondolja, hogy családjának a fenti mennyiség meg sem kottyan egy vacsora alkalmával, nyugodtan összekeverheti.

Fenkata avagy nyúlragus tagateille

 

Ab ovo ledae, kaptam egy gasztro könyvet páromtól karácsonyra, aztán kaptam egy nyulat (már lelőve) anyukám párjától, aki vadászik, így azt gondoltam, hogy itt az ideje, hogy viszonozzam a kedvességüket, és én is adjak valamit. Így került az asztalunkra, a pénteki, családi ünnepségen Fenkata. A könyv Mark Crick szerzeménye, a Kafka levese. Különböző elismert írók stílusában ad elő recepteket, rövid történetekbe építve a főzést. A Fenkata Homérosz stílusában lett lejegyezve, ami bevallom nem könnyítette meg az elkészítést. A Procedúra úgy nézett ki, hogy először lefordítottam a receptet érthető, emberi nyelvezetre, majd neki álltam elkészíteni. A nyusziról a marhapörköltnél már tettem említést, összefoglalva már majd kiugrott a bőréből, hogy végre vele is foglalkozzanak. Így, hogy majdnem beköszöntött a tavasz, a fagyasztóm azon része is kiengedett a tavaszi nap első sugaraitól, ami eddig vastag, jeges, jégburok fogságába tartotta nyuszit. 

Amire vadásszunk:

1 nyúl

1 zacskó tagateille (50 dkg)

2 fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma (az eredeti receptben 3 van, de fokhagyma kapcsán is szeretek túlzásba esni)

10 db friss hámozott pardicsom

1 dl ketchup (eredeti recept parpürét ír)

1 dl vörösbor (jó, jó ebből is kevesebbet kellett volna, de finom volt)

2 db közepes burgonya, apró kockára vágva

4 db közepes sárgarépa

10 dkg zenge zöldborsó

olívaolaj

3 babérlevél, só, bors 4-5 ág kakukkfű, 1 csokor petrezselyem durvára vágva, 1,5 kk őrölt rozmaring, vagy, akinek van friss 2 ágacskát tegyen bele, és hozzon nekem is a receptért cserébe:)

Józsi levadászta, Adri megfőzte...:

A nyuszi már nem volt egyben, mikor hozzám került, szóval nekem annyi volt a dolgom, hogy a csontról leszedjem a húst (minél többet), és 2*2 cm-es kockákra vágjam, majd sóval, borssal fűszereztem. Ez laza  1 órát vett igénybe, és ennél a résznél azt hittem, hogy nem fogok vacsorázni, de közvetlenül ezután drasztikus fordulat állt be. Egy nagy teflonserpenyőben felmelegített olívaolajon kisütöttem a húskockákat (nagyjából 3 adagban), amiknek olyan mennyei illata volt, hogy elveimet feladva, megváltoztattam a véleményemet a vacsorát illetően. A megpirított húskockákat felöntöttem borral, és a babérlevél kivételével hozzáadtam a fűszereket. Ebben a pácban, az edényt lefedve, kb. 1 órára félretettem. Ezalatt megpucoltam, és feldaraboltam a zöldségeket. A paradicsomok alján kereszt alakban bemetszettem a héjukat, és egy edényben, annyi forró vízzel, ami teljesen ellepte, leöntöttem, majd állni hagytam, míg a héjuk fel nem penderedett egy kicsit, hogy késsel könnyen lehámozhassam. A répát vékonyan felkarikáztam, a hagymát finomra aprítottam, a krumplit, paradicsomot apró kockákra vágtam. Egy edényben olajon megdinszteltem a hagymát, hozzáadtam a zúzott fokhagymát. Mikor kiengedte az illatát, belekevertem a paradicsomot, ketchupot, és a zöldségeket. Babérlevéllel ízesítettem, és nagy lángon 15 percig rotyogtattam. Ezután  a paradicsomos zöldségraguhoz öntöttem a boros páclében ázó húskockákat, lével együtt, és mérsékelt tűzön további 1,5 órát főztem, míg a hús mesésen omlóssá nem vált. Már csak annyi a dolgunk, hogy kifőzzük a tésztát. Mi reszelt parmezánnal ettük.

Sajttorta lime-mal

A képre több mentségem is van. Az egyik a gagyi turista gépem, a másik, hogy egy éhes férfit még csak csak feltartóztatok, de mit kezdjek 3 desszertre ácsingózó, ereje tejében lévő férfival, és két kritikus barátnővel, akiket ráadásul vacsoracsatára invitáltam. Marci bátorítólag csak annyit mondott a fényképek kiválasztásánál, hogy inkább a tálalást követő 10. percben keletkezett morzsákat kellett volna lefotóznom....
A gyengén sikerült képtől elvonatkoztatva tényleg fantasztikusan finom ez az édesség. Ajánlom mindazoknak, akik minimális munkával nagyot szeretnének villantani egy cukrászremeknek tűnő, csillogó tetejű szépséggel ismerőseik előtt, miközben lesütött tekintettel mondhatják a tálalást követően, hogy "ugyan semmiség!"és csak ők tudják, meg a blog 20 fős olvasótábora, hogy valóban az, és nem csak ál szerénykedett a ház asszonya.

Szépségverseny kellékei:

25 dkg teljes kiőrlésű keksz (győri zab)
10 dkg vaj
50 dkg natúr vajkrém (sznoboknak philadelphia)
2 ek liszt
15 dkg cukor
1 zacskó vaníliás cukor
1 pohár citromos activia joghurt
3 tojás
1 db citrom
3 db lime
1 zacskó zselatin

"Á semmiség...":

A kekszet késes, konyhai robotgéppel morzsásra daráljuk (nekem 2 adagban sikerült). Eközben a vajat egy mély tálban mikróban legfeljebb egy perc alatt megolvasztjuk. A folyékony vajjal összedolgozzuk a kekszdarát, és egy kapcsos (24 cm átmérőjű) sütőforma aljában, egyenletesen elegyengetjük. 180 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt megsütjük. A tojásokat a cukor felével, robotgéppel habosra verjük. Először a fehérjét, majd a sárgáját. Ezután a többi hozzávalót (vajkrém, maradék cukor, vaníliás cukor, liszt, joghurt) is elkeverjük a  robotgéppel. A citrom reszelt héját belereszeljük a sajtkrém masszába, és a fél citrom levét hozzá csavarjuk. A felvert tojáshabbal összeforgatjuk a sajtkrémet. A masszát a kihűlt kekszalapra lapátoljuk, és a 180 fokos sütőben kb. 45 perc alatt megsütjük. A tortát kihűtjük. A zselatint a zacskón szereplő leírás szerint elkészítjük. A torta tetejét ízlésesen befedjük, a vékonyra szeletelt lime, és citrom karikákkal, és leöntjük a zselével. Kb. 2-3 órára hűtőbe tesszük.

Kistücsök

Azt hiszem erre mondják, hogy teljes képzavar. Kistücsök, és tepertős kenyér.... hogy keverednek ezek egymás mellé??? Senki se aggódjon, mert szerencsétekre pont annál a résznél csatlakoztatok be a rejtélyes történetbe, mikor Poirot összehívja az érintetteket, és szépen levezeti a megoldást. Először is kizárok néhány lehetséges verziót. Az elmúlt időszakban a keleti konyha felé kalandoztam, és köztudott, hogy ők szó szerint összeesznek tücsköt bogarat. Barátnőmnek van is pár jól sikerült képe egy szingapúri piacon készült sáska nyársról. Szeretem ugyan az újdonságokat, de ehhez nekem is igencsak feszegetnem kéne saját határaimat, szóval megnyugtatok mindenkit, hogy nem fogdostam össze a réten gondtalanul szökkelő, gyanútlan rovarokat. Egy megoldás tehát kizárva. Ami viszont valóban megtörtént, az az, hogy a lucullusi gasztro hétvégénket a Balatonnál töltöttük, és az esemény megkoronázásaként ellátogattunk Balatonszemesre. A gyakorlottabb gasztrokibicek mostanra biztos kapcsoltak, hogy a balatoni éttermek egyik gyöngyszeméről, a Kistücsökről van szó, ahol szerencsénkre épp vadnapokat tartottak. Picit eső után köpönyeg jellegű a bejegyzésem, mert azt hiszem, már tovább léptek, ami az aktuális ajánlatot illeti, de  a vadhúsból készült csorbára még én sem találok szavakat, és a képen látható vaddisznó tepertőkrémet is csak ajánlani tudom. A többi ételről csak azért nem készült kép, mert a beinduló nyálelválasztásom tönkre tette a gépemet.  Ha tehetitek próbáljátok ki a Kistücsköt, ahol készséges pincérek lesik kedvesen a kívánságunkat, és klasszikus fogásokat egészen új köntösben, újragondolva  próbálhatunk ki! Azokat, akik nem tudnak sebtibe oda rohanni, vagy meggondolatlanul nem foglaltak időben asztalt, kárpótolom a jövő hét folyamán saját tepertő receptemmel.

Tai leves

Ezt a receptet barátnőm nagymamájától kaptuk meg. Úgy látszik a magyar nagymamák tanyasi hús levessel kényeztetik unokájukat, az amerikaiak viszont pikáns tai levessel kedveskednek kicsiny magzatjaiknak. Ahány ház annyi szokás ugyebár. mielőtt gonosz előítéleteink lennének,ez a leves nem a konzervből, vagy mikróból ugrik a tányérunkba, valami dehidratált űrhajós fogásként. Tudni kell, hogy az amerikai nagymama, is magyar nagymamaként kezdte egykor, ahogy tulajdonképpen ez a kókusztejes, limeos ízorgia is mezei tyúkhúsleves alapra épít. Úgyhogy amerikai nagymama nemhogy spórol, de amolyan szuper nagyiként, megsokszorozott energiával csak úgy mellesleg összeüt egy tyúkhúsleveset, majd neki is állhat a komplikáltabb, messze föld ízeit idéző, mesésen különleges fogás elkészítéséhez. RESPECT

Amik nemrég még itthon különlegességnek számítottak:

2 kisebb csontos csirkemell (kb 1 kg)

1/4 fej zeller

1 db fehérrépa

3 db sárgarépa

1 fej hagyma

30 dkg champignon gomba

3 db citrom

5-10dkg frissen reszelt gyömbér

2 konzerv kókusztejet (egyenként 400 ml)

2 db chili maggal együtt

só, bors

Amit szívvel lélekkel teszünk:

A hagymát meghámozzuk 4 felé vágjuk. A sárgarépát, fehérrépát megpucoljuk, és először félbe vágjuk, majd hasábokra szeleteljük. A zellert megtisztítjuk. A zöldségeket  3 l vízzel, és a csirkemellel lassú tűzön feltesszük főni. Megsózzuk, frissen őrölt borssal ízesítjük. Kb. 3 óra elteltével a levesből a húst kivesszük, a lét sűrű szitán átszűrjük, hogy a zsírosabb rész, és a zöldségek is fenn akadjanak. A zöldségekre nem lesz szükségünk. A csontról lefejtjük a húst, és falatnyi cafatokra vágva, visszatesszük a leszűrt húsleveslébe.A léhez adjuk a megtisztított, vékonyan felszeletelt gombát (én dörzsis, alaposan bevizezett szivaccsal szoktam ledörzsölni a külső piszkos hártyát), és a megmosott, felkarikázott citrom szeleteket. A levest reszelt gyömbérrel, és vékony szeletekre vágott chili paprikával ízesítjük. Hozzáöntjük a kókuszlevet, és lassú tűzön további 1/2 óra alatt összefőzzük az ízeket. Vigyázzunk, ha túlfőzzük a citrom a túl forró lében megkeseredhet. 

 

Vareniki krumplival

Idén télen Szlovákiában voltunk síelni. Hogy a sporteseménynek induló utazás, hogyan "fajult" el számomra gasztronómiai élménnyé nem nehéz kitalálni, ha valaki ismeri a szomszédos ország konyháját. Gyerekként rengeteget kirándultunk Párkányba, és a helyben fogyasztott elképesztően finom sztrapacska mellett, hatalmas mennyiségű Deli csoki zsákmánnyal tértünk haza a nap végén. Néhány évvel később, kicsit idősebben a Tatranszky caj élményével is gazdagodhattam, de nem szűnt meg elkötelezett rajongásom a szlovák kulinária iránt. Így idén télen frissen műtött lábbal első sorban a fél panzió, és nem a lejtők oltárán tudtam áldozni. A kint töltött 5 nap bőven elég volt arra, hogy feltörjenek gyermekkorom gasztrotúráinak nosztalgikus emlékei, ezért hazafelé mirelit varenikivel gyarapítottam csomagjaink számát. Még szereztem be ezt azt, de ez a későbbi bejegyzésekből úgyis kiderül.

Hozzávalók:
1 csomag mirelit vareniki
1 szlovák sítúra
Amennyiben a fentiek beszerzése nehézségekbe ütközne, a következőt javaslom:

0,5 kg liszt

2 tojás

annyi víz, hogy nyújtható tésztát kapjunk
só, bors
40 dkg krumpli
1 fej vöröshagyma
2 ek zsír
20 dkg húsos kolozsvári szalonna
2 dl tejföl

Elkészítés:
Síelj pár napot, majd hazafelé ugorj be egy hipermarketbe, vagy...

A lisztet tojással, csipetnyi sóval, kevés vízzel összegyúrjuk. A tésztát pihentetjük. A meghámozott krumplit sós vízben kifőzzük, pürésre törjük. A zsírt egy serpenyőben felolvasztjuk, és megpirítjuk rajta a finomra vágott hagymát. A hagymás zsírt összedolgozzuk a krumplipürével, és sóval, borssal ízesítjük.A tésztát átgyúrjuk, majd lisztezett deszkán vékonyra kinyújtjuk. Vizes pohárral szaggass köröket, vagy, ha szép cakkos szélű tésztát szeretnél, akkor a pohár szájának körvonalát derelyevágóval vágd ki a tésztából. A körök közepére púpos evőkanálnyi krumplimasszát töltünk, majd a kiszaggatott tésztakorongot félbe hajtjuk, és széleit újainkkal alaposan összenyomkodjuk. A varenikit lobogó sós vízben 10 perc alatt készre főzzük. A batyuk feljönnek a víz színére, ha elkészültek. Eközben a hagymához használt serpenyőben kisütjük a felkockázott kolozsvári szalonnát. A megfőtt tésztáról leöntjük a vizet, és összekeverjük a szalonnás zsiradékkal. Tejföllel tálaljuk.

Csirke satey avagy Kippenborst mit pindakaas

A címben szereplő, sokak számára értelmezhetetlen elnevezés hollandul van, mégpedig azért, mert én Hollandiában kóstoltam először csirke satey-t. Hollandia gasztronómiájáról azt érdemes tudni, hosszú hatás szünet....igazából nekem még nem sikerült rájönnöm, hogy mit érdemes, de ha valakinek a sajtokon kívül van használható ötlete, és elküldi nekem elkészítem neki vacsorára a képen látható finomságot. Az, hogy a satey, honnan került Hollandiába, számomra egyenlőre kérdés marad, mert nyomozásom során csak arra jutottam, hogy az étel egyszerre thai, maláj, és indonéz eredetű. A lényeg, hogy a holland gyarmatosítók megunva a sovány, hazai kosztot elég jó felé kalandoztak a Csendes-óceánon ahhoz, hogy mindenféle szempontból megfelelő vérfrissítésre tegyenek szert!

Zsákmányolandók:

Pác:
80 dkg csirkemell
1 dl szója szósz
1 dl olaj
3 gerezd fokhagyma
2 dkg gyömbér
2 chili
fanyársak

Mártáshoz:
1/2 doboz darabos mogyoróvaj (25 dkg)
2 dl tejszín
2 dl kókusztej
1 db lime leve
1 ek méz

Kalandozás:

Előző este elkészítem a pácot. A megtisztított fokhagymát, és hámozott gyömbért összezúzom. A megmosott chilit vékonyan felkarikázom. Én benne hagytam a magot, de attól függően, hogy mennyire bírjuk az erőset, ez eltávolítható. A szójaszósszal, olajjal elkeverem a pác hozzávalóit. A csirkemellet 2-3 cm-es darabokra vágom, hogy később fel tudjam húzni a nyársra, ha nem túl kockaszerűek az sem gond, mert a csíkokat harmonikaszerűen visszahajtva lehet feltűzni. A felaprított mell darabokat alaposan összeforgatom a  páclével, és zárható edényben egy éjszakára hűtőbe teszem. Másnap már nagyon egyszerű a dolgunk. A sütőt 180 fokra előmelegítem. A nyársakat hideg vízbe beáztatom (5-10 perc). A húskockákat felhúzom a nyársra, természetesen annyit, amennyi egy nyárson kényelmesen elfér. A nyársakat tűzálló tálba egymás mellé fektetem, és alufóliával lefedve, 30 percre a sütőbe teszem. Ezalatt kényelmesen elkészíthető a mártás, melynek hozzávalóit tulajdonképpen csak össze kell melegíteni. Ehhez egy kis lábosba teszem a tejszínt, kókusztejet, elkeverek benne 1 ek mézet. Hozzáteszem a mogyoróvajat, és rácsavarom a lime levét. Fakanállal elkeverem a szószt, és hagyom, hogy az ízek lassú tűzön összemelegedjenek. A csirkenyársakról, leveszem az alufóliát, és még 10-15 percig, a sütőnek már csak a grill funkcióját használva, megpirítom a húsik tetejét. Sima főtt rizzsel ettük.

Spenótos lasagne

Nagyon finom, nagyon egyszerű, és nagyon vegetáriánus! Talán meglepő, de szerintem húsraguval én még nem is ettem lasagnet, annak ellenére, hogy egy ropogósra sült csülköt bármikor bevállalok. Azaz a húshagyó lasagne, monopol státuszának, nálam sem elvi, sem egészségügyi oka nincs. Nem is nyújtanám tovább a bevezetőt, a végén még átgépelem a rövidke spenót szezont. Irány a piac, ugyanis friss, zsenge parajból az igazi!

Hozzávalók:

1 doboz lasagne tészta (50 dkg, de marad belőle)
50 dkg darabos, mirelit spenót (ha frisset vettünk, akkor 1 kg)
25 dkg juhtúró
20 dkg füstölt edami sajt
4 dl tejszín
2 dl tej
3 gerezd tisztított fokhagyma
2 ek liszt
3 ek vaj
frissen őrölt bors, 1 kk vegeta, 1/2 kk őrölt szerecsendió

Elkészítés:

Egy lábosban 1 ek olvasztott vajon, lassú tűzön, fedő alatt, felmelegítjük a spenótot. Ha frisset vettünk, akkor megmossuk a leveleket, és megpároljuk, majd késsel durvára daraboljuk a fonnyasztott leveleket. Ha  a spenót megfőtt, belemorzsoljuk a juhtúrót, hozzáöntünk 1 dl tejszínt, és alaposan elkeverjük. Fűszerezzük zúzott fokhagymával, és őrölt fekete borssal. Elkészítjük a besamelt. Vegetával, őrölt borssal, szerecsendióval fűszerezzük. Egy tűzálló tálat kikenünk vajjal. A tál alján vékony rétegbe elsimítunk egy adag besamelt. Nekem a fenti mennyiségből 4 rétegre futotta, egy 30*20 cm-es tepsiben. Szóval nagyjából a besamel negyedét használjuk fel.Ezután a tepsit kibéleljük a lasagne lapokkal. A tésztát nem kell előfőzni, mert a spenót is elég zaftos, a sajtszósz pedig az ízhatás fokozása mellett, kifejezetten a tészta megpuhítására szolgál. A lapokat nyugodtan törjük darabokra, hogy a széleknél is jól illeszkedjen a tál formájához. Ezután következik a spenót ( 3 adagra osztva). Újabb réteg lasagne lap, rá besamel, rá spenót. Még egy ilyen réteg következik, majd, ha elfogytak az alapanyagok, az utolsó réteg spenótot befedjük a tásztalapokkal, és a lasagne tetejét megkenjük a maradék besamellel. 200 Fokos sütőben, alufóliával lefedve 30 percig sütjük, majd további 10-15 percig fólia nélkül aranybarnára pirítjuk a lasagne-nk tetejét.

Magyaros rántotta

Ez a hétvége is úgy indult, mint a többi azzal a különbséggel, hogy párom kicsit nehezebben, én pedig kicsit könnyebben keltem fel az átlagosnál. Ennek az lett a következménye, hogy a friss péksütemény felvágott kombináció helyett, a háztartásban fellelhető dolgokból kellett összehozni valamit. Egy tartalmas, magyaros rántotta lett a végeredmény, de ez sem  a reggeli készítés elején, sem közben nem volt ennyire egyértelmű. Volt egy húsimádós kanyar, de aztán visszafogtam magam, és a fellelhető, maradék 2 virslit nem daraboltam bele a rántottába. A végeredmény alapján ez  a döntés utólag beigazolódott, legfeljebb lesz egy húsimádós rántotta bejegyzésem is, ha Marci legközelebb is tovább lustálkodik a megszokottnál.

Buday dobozkája:

5 tojás
1 paradicsom
1 paprika
1 fej vöröshagyma
10 dkg húsos, füstölt szalonna
5-10 dkg kolbász
só, bors

Míg Marci alszik:

A megpucolt hagymát, kolbászt, a kicsumázott paprikát vékonyan felkarikázzuk. A paradicsomot félbe vágjuk, majd felkarikázzuk. A tojásokat felverjük, sóval borssal ízesítjük. Egy teflonserpenyőben nagy lángon kisütjük a felkockázott szalonnát, a hagymát üvegesre pirítjuk. Rátesszük a kolbászt, és megvárjuk míg a benne lévő piros zaft ízesre színezi a többi hozzávalót (tudom, hogy ilyen nincs, de a szinesztézia szép dolog, még a konyhában is). A serpenyőbe tesszük a paprikát, paradicsomot, elkeverjük a húsokkal, és hagyjuk, hogy pár percig barátkozzanak. Ha már mindenki összeismerkedett, akkor kerülhet a tojás is a serpenyőbe, mint a későn érkező vendég, de ekkor már le is vehetjük a serpenyőt a tűzről. Az edény eddigre úgyis olyan forró, hogy finom, még krémesen rezgősre sül benne a tojás, 1 percnyi kevergetés alatt.

Görög csirke

Ahogy a klasszikusok szokták volt mondani a most következő ételben annyi a görög vonás, mint mackósajtban a brummogás. A recept őse a nagy sikerű Lajos-Hemző páros munkáját dicséri, de a konyhánkban történt különös evolúciós folyamatok hatására, már vajmi kevéssé lehet ráismerni az eredeti receptre. Fáradtságra hivatkozva kicsit egyszerűsítettük az ételen az idők folyamán. A királyi többes rám, és anyukámra vonatkozik. Úgy gondoltuk továbbá, hogy főzni szeretünk, de mosogatni nem. Így az eredetileg ajánlott sütési részt lelkiismeret furdalás nélkül kihagytuk az elkészítésből, megspórolva ezzel egy odakozmált tepsi súrolást. Valószínűleg a hozzávalók közül is csak a legéletrevalóbb, hasznos részek maradhattak fenn az utókor számára a kegyetlen, természetes kiválasztódás folyományaként. A végeredmény nemcsak életrevaló, azaz az olvasatomban fél óra alatt elkészíthető, de a kevés hozzávaló ellenére is különleges ízhatást biztosít. Egyszóval csúcsragadozó született!

Kísérleti kellékek:

6 db csirke felsőcomb
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 doboz hámozott konzervparadicsom (40 dkg)
1 dl száraz fehérbor
10 dkg magozott, zöld olajbogyó
1 nagy marék friss bazsalikom
só, bors
1 ek olivaolaj


Evolúció:

A hagymát finomra vágjuk, a meghámozott fokhagyma gerezdeket összepréseljük, a lecsepegtetett olajbogyót félbe vágjuk, a bazsalikomot felaprítjuk. Egy fedeles teflon serpenyőben, a magas lángon felhevített olajon megpirítjuk a hagymát. A besózott, borsozott csirkecombok mindkét oldalát megkapatjuk, és a serpenyőbe öntjük a bort. Megvárjuk míg az alkohol sisteregve elillan. Ezután hozzáöntjük a hámozott paradicsomot, olajbogyót. A paradicsomokat a fakanál élével szétnyomkodjuk. Fokhagymával, bazsalikommal, frissen őrölt borssal ízesítjük, ha szükséges megsózzuk. Fedő alatt, lassú tűzön 30 perc alatt puhára pároljuk.