2011. február 28., hétfő

Canelloni

A vasárnap az asztalunkra kerülő canelloni történetét tényleg nem lehet másként, csak ab ovo ledae tálalni. Tudom, hogy ez még tőlem is sok, de igazából az egész a nyári toszkán túránkkal kezdődött, mikoris én szuvenír gyanánt, a rém hasznos gipsz dómok helyett, úgy döntöttem, hogy az  emlékekre fordítandó budget teljes egészében olasz ételek, alapanyagok felvásárlására fogom költeni. Kicsit fájt, hogy az így beszerzett 5 zacskó élelmiszer értékben ekvivalens volt egy gyönyörű magas sarkú cipővel, de áldozatok mindig vannak...Portyám következményeként jó fél évre betáraztunk ízes paradicsomszószokból, kávéban olvadó, mandulás cantucciniből, és a legkülönfélébb autentikus tésztákból. Gondolkodtam is, hogy mikor és mire lenne a legmegfelelőbb a beszerzett canellonit felhasználni, mígnem most hétvégén úgy döntöttem, hogy itt az ideje, hogy sonkás gombás töltetlékkel elkészítsem. Meg is vettem minden hozzávalót, kivéve a tésztát, merthogy az még nyárról volt raktáron. Itthon azonban meg kellett lepődnöm, mert bár mindketten bármire megesküdtünk volna, hogy fél éve kerülgetjük a szekrényben lévő tésztát, valahogy most mégis alaposan elkerültük egymást, mert sehogy sem sikerült megtalálnom. Kénytelen voltam így egy második bevásárlókörút alkalmával a canellonit is beszerezni. Ha nálatok bukkanna fel a tékozló tésztánk, nyugodtan készítsétek el az alábbi módon...

Amik nem dicsekedhetnek olasz felmenőkkel:

25 dkg canelloni tészta
30 dkg gépsonka (egyben, mert ledaráljuk)
25 dkg champignon gomba
1 szál póréhagyma
15 dkg füstölt sajt ( pl füstölt edami)
1 dl száraz fehérbor
5 dl tejszín
2 dl tej
1 ek olívaolaj
5 dkg vaj
2 ek liszt
1 kk, oregáno, 5 ágacska kakukkfű,1/2 kk szerecsendió, só, bors

Nyáridézés:

A gépsonkát konyhai, késes robotgéppel pépesre daráljuk. A pórét felkarikázzuk, a gombát vékony szeletekre vágjuk. Egy fedeles edényben az olívaolajon megfuttatjuk a póréhagymakarikákat, rátesszük a sonkát, majd mikor megpirult a gombát is hozzákeverjük. Magas lángra vesszük, hogy a gombából kifőtt lé elpárologhasson. A bort a raguhoz öntjük, és folyamatosan kevergetjük, míg az alkohol el nem illan. Kakukkfűvel, oregánóval, sóval, frissen őrölt borssal ízestjük. Felöntjük a tejszín felével, és alacsony lángon 20 perc alatt lefedve pároljuk. Egy teflon serpenyőben a megolvasztott vajon, aranybarnára pirítjuk a lisztet. Ezután a "rántást" a tűzről levéve folyamatos kavargatás mellett, fokozatosan felöntjük a maradék tejszínnel, majd tejjel. Mindig csak annyit adjunk hozzá amennyit felvesz. Visszatesszük a tűzre, és nagyon lassú fokozaton melegítve, a besűrűsödött besamelbe beleszeleteljük a sajtot. Ez azért nagyszerű, mert ha nem sikerült tökéletesen csomómentesre kikeverni a besamelt, a szétolvadó sajt elfedi a hibánkat, szóval aggodalomra semmi ok. Szerecsendióval, kevés sóval, friss borssal ízesítjük. Egy tűzálló tálat kikenünk vajjal, és a sütőt 200 fokra előmelegítjük. Egy tiszta zacskóba töltjük a sonkás ragut, és kivágjuk a zacskó sarkát. A canellonit, a zacskó segítségével teletöltjük az ízes masszával. A tepsibe egymás mellé fektetjük a megtöltött tésztarudakat, majd ha végeztünk, az egészet alaposan beterítjük a sajtos besamel szósszal, hogy a tésztát teljesen ellepje. Ha a szósz mindenhol befedi a tésztát, akkor az garantáltan megpuhul előfőzés nélkül. A canellonit 30 percig lefóliázva sütjük, majd további 15 percig fólia nélkül pirítjuk.

2011. február 25., péntek

Boursin

        
Nagy nap ez a mai, mivel a boursin elkészítésének titka, egyike a féltve őrzött családi receptjeinknek. Több, mint 20 éves hagyományra tekint vissza, és még Hollandiában szerettük meg. Talán egy családi jó barátunktól származik a recept, akik nagy gourmandok voltak. Ők szoktattak rá totyogós koromban a kaviárra, mialatt rám vigyáztak. Anyu kicsit kétségbe volt esve, hogy így megugrottak a fenntartásom költségei, mire hazakerültem. A boursin, házilag való elkészítése, azonban pont költségcsökkentés céljával jött létre, mivel a boltban kapható francia verzió nem kifejezetten pénztárcakímélő. Elképesztően finom pirítósra kenve, vagy akár előételként, zöldségekhez, mártogatósnak kínálva.

Egyszerű de nagyszerű bevásárlólista:

3 gerezd fokhagyma
1/2 csokor petrezselyem
1 doboz natúr vajkrém
25 dkg juhturó
frissen őrölt bors

Félálomban teendők:

A fokhagymát megpucoljuk. A vajkrémet, juhtúrót egy tálban, villával összekeverjük az összezúzott fokhagymával, és a felaprított petrezselyemmel, és frissen őrölt borssal ízesítjük.

2011. február 24., csütörtök

Marhapörkölt

Minden hónapban előre eltervezem, hogy mit fogok főzni. Ehhez aztán elkészül a bevásárlólista, majd általában a koncepciózusan összevásárolt hozzávalókból ezt követően teljesen más ételeket készítek. Most is ez történt, azzal a különbséggel, hogy fogalmam sincs miért vettem eredetileg a marhacombot, ami türelmesen várt a mélyhűtő alján a sorsára. Nála csak a fridzsider őslakójának számító nyuszi az elhanyagoltabb, mert még nem volt szívem felébreszteni téli álmából. A marhacombot azonban nem kímélhettem tovább, már csak azért sem, mert párom már nagyon a vesztét akarta. Nem kifejezetten a comb volt neki ellenszenves, hanem pörköltet kívánt. Igazából valószínűleg fogalma sincs, hogy ez egy marha feláldozásával jár, szóval nem háríthatom át rá a teljes felelősséget. A munka "piszkos" részét én végeztem el.


Talált tárgyak osztálya:

50 dkg marhacomb
1 nagy fej vöröshagyma
2 nagy paradicsom
2 nagy zöldpaprika
1 dl ketchup
1 dl vörösbor
1 ek erős pista
1 db marhahúsleves kocka
1/2 kk őrölt kömény
2 kk pirospaprika, só
1 ek zsír

Az áldozat előkészítése:

A megpucolt hagymát finomra aprítom. A paradicsomot, paprikát megmosom. A paprikát kimagozom, és a zöldségeket szintén nagyon apróra kockázom. A húst 2*2 cm-es kockákra vágom. Egy lefedhető serpenyőben magas lángon megolvasztom a zsírt, és megdinsztelem rajta a hagymát. Ezután a serpenyőbe teszem a húst, és minden oldalát megpirítom. Befűszerezem a köménnyel, és paprikával. 2 dl vizet melegítek, és feloldom benne húsleveskockát. A vízzel két részletben felöntöm a pörköltalapot, hogy a hús puhára párolódjon. Másodszorra akkor öntöm fel, ha már elfőtt róla az első adag víz. Végül hozzáadom az apróra vágott paradicsomot, paprikát. Ízesítem ketchuppal, és erős pistával, és alaposan elkeverem a hozzávalókat. Felöntöm a borral, és kevergetem, hogy az alkoholtartalom elillanhasson. Megkóstolom, ha kell sózom. A húsleveskocka miatt nem biztos, hogy szükséges. Fedő alatt, lassú tűzön 1,5 órán keresztül omlósan puhára párolom. A zöldségek ezalatt pedig sűrű ízletes szósszá főnek össze. Mi hagymán, és füstölt, húsos szalonnán pirított tarhonyával ettük.

2011. február 17., csütörtök

Karfiolkrémleves sajtchipsszel

 
Hiába is hőzöngenék sajnos nem tudom befolyásolni, hogy a fagyos, hideg tél még mindig itt időzik. Azt viszont senki sem mondta, hogy nem próbálhatom meg a legjobbat kihozni a helyzetből. A közismert mondás így hangzik:"Ha az élet citrommal kínál, készíts limonádét". Ezt az ősi bölcsességet a jelen helyzetre a következőképp adaptáltam. Ha az időjárás a tavaszi, pezsdítő 18 fok után, megint arcodba csapó, jeges széllel kínál meg, végy téli szezonális zöldséget, és készíts belőle zsenge, tavaszidéző, de forró, lélekmelengető, túlélő levest! A számomra utálatos hideg időt, én ezzel a fantasztikusan krémes, friss ízű, lágy ízekkel teli krémlevessel tartom távol a lelkemtől. Remélem nektek is segít majd átvészelni a hátralévő időt tavaszig!

A télből jövő de tavaszba vezető összetevők:

1 fej karfiol
2 dl tejföl
1 fej hagyma
3 db közepes krumpli
30 dkg csirkemell
1 db zsemle
1 db tojás
só, bors, 1 ek vegeta
1 csokor petrezselyem

A lokális felmelegedés folyamata:

A karfiolt rózsáira szedjük, ezen belül levesbetétnek széttépkedünk cca. 10 dkg kisebb karfiol „morzsát”. A rozsára szétszedett karfiolt, a megtisztított, kockákra vágott burgonyával annyi vízben, hogy bőven ellepje, fel tesszük főzni, és ízesítjük vegetával, sóval, borssal. A karfiolt addig főzzük, amíg megpuhul. Közben a csirkemellet megdaráljuk, hozzáadjuk a beáztatott, majd kinyomkodott zsemlét, tojást. Sóval, borssal, vegetával , aprított petrezselyemzölddel ízesítjük. A masszát kézzel alaposan összegyúrjuk. A húsos masszából  kiskanállal, gombócokat szaggatunk bele a forrásba lévő levesbe. Amiikor a húsgombócok megfőttek (kb. 10 perc) szűrőkanállal kiszedjük, külön tesszük. A puhára főtt karfiolt, burgonyát botmixerrel pürésítjük, és közben hozzáadjuk a 2dcl tejfölt, amivel simára keverjük. Végül beletesszük a húsgombócokat. Frissen vágott petrezselyemzölddel meghintve tálaljuk. 

Ha sajtchipsszel is szeretnnénk kényeztetni magunkat, csak vágjunk chipsenként 2-3 vékony szelet sajtot. Egy tányérra rendezzünk a sajtszeleteket  kör alakban, annyi kupacot készítve, ahány tallért szeretnénk. Szórjuk meg a halmokat olasz fűszerkeverékkel, és 30 mp-re tegyük be a mikróba. Várjunk 1-2 percet, míg a folyósra oldott sajt ropogósra keményedik, és kész is!


2011. február 15., kedd

Olasz saláta



Be kell, hogy valljam, hogy a teljes név olasz káposztasaláta lett volna. Azonban nem akartam senkit a káposztával elriasztani ettől a fogástól, ezért lecsaltam a címből. A káposzta ebben a salátában úgy működik, mint egy semleges tészta. Nem kiérezhető az íze, viszont gazdag alapot biztosít, amitől a salátánk akár egy vacsora szerepét is betöltheti, és egyáltalán nem a fogyókúrás, ínséges időkre kell itt gondolni. Bármikor jól jöhet ez a recept, amikor nincs kedvünk olajos lábosokat mosogatni, de egy laktató finom ételre vágynánk. Az, hogy emellett még egészséges, és alacsony kalóriatartalmú lesz a vacsoránk, az már tényleg csak a ráadás.

Hozzávalók:

1 kis fej káposzta (1 kg körüli)
2 dl 12%-os tejföl
2 dl majonéz
30 dkg kemény sajt (trappista, vagy edami)
30 dkg gépsonka (nem szeletelt, mert fel kell majd kockázni)
1 púpos kk oregáno, só, bors

Ami még munka után is belefér:

A káposzta külső levelét leszedjük, a fej káposztát megmossuk. Hajszálvékonyan fellaskázzuk, és a hosszú káposzta csíkokat nagyjából 3-ba vágjuk, hogy falatnyi darabokat kapjunk. Egy nagy tálban besózzuk, és félretesszük. A gépsonkát felkockázzuk, a sajtot lereszeljük. Ekkorra a káposzta is levet eresztett a sótól, így egy tiszta konyharuhába öntjük, és alaposan kicsavarjuk. A száraz káposztát visszaöntjük a tálba, a sonkával, majonézzel, tejföllel együtt, és befűszerezzük. A Hozzávalókat alaposan elkeverjük, majd a saláta tetejét elegyengetjük, és beterítjük a reszelt sajttal. Nagyjából 15 perc alatt elkészíthető, elképesztően finom vacsora. Pirítóssal fokozható az élmény.

2011. február 11., péntek

Chili con carne

A napokban kisebb orvosi beavatkozáson estem át, és nem gondoltam volna, de szó szerint ledöntött a lábamról. A műtét másnapján, ennek örömére a napot bal lábon ugrálva töltöttem. Viszonylag kevés olyan étel van, amit ezzel a remek mozgáskoordinációval is el lehet készíteni, ha a pizza rendelést sok-sok jóindulattal nem számítjuk főzési tevékenységnek. A gondos iskoláztatásomnak köszönhetően, azonban ismertem Aesopus A hasról és egyéb tagokról szóló tanmeséjét. Hiába lázadott tehát a lábam, tudtam, hogy még rosszabbul "járhatok", ha a járás után, az evés alapvető tevékenységéről is lemondok. Olyan recept után kutattam a fejemben, ami tényleg nem igényel hosszas konyhában történő ácsorgást. Lőn világosság, eszembe jutott a chili con carne receptje. Sok verzió létezik, én egy nagyon felgyorsított, lebutított verziót fejlesztettem ki az évek során, ami most nagyon jó szolgálatot tett.

Amikért a kamráig elbicegtem:

2 db vörösbab konzerv
1 db hámozott paradicsom konzerv
2 dl ketchup
50 dkg darált sertés, marhahús vegyesen
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 kk bazsalikom, 1 kk oregáno, 1 kk csípős, őrölt pirospaprika, őrölt bors, só
1 ek olaj

Tálaláshoz:

Nachos
reszelt kemény sajt

Ami fél lábbal is megoldható:

A megtisztított hagymát finomra vágjuk, a pucolt fokhagymagerezdeket összezúzzuk. Az olajat egy teflon edényben felhevítjük, és a hagymás fokhagymás keveréket megpirítjuk rajta. A darált marhahúst a serpenyőbe tesszük, és fakanállal szétnyomogatjuk, hogy a hús morzsákra essen szét. Befűszerezzük sóval, őrölt borssal, pirospaprikával. A konzervbabot kinyitjuk, lecsepegtetjük, és a megpirult húshoz tesszük.  A kinyitott paradicsomkonzervet is hozzákeverjük a  babos raguhoz, és a ketchupot is az edénybe öntjük. Oregánoval, bazsalikommal fűszerezzük, ha szükséges még sózzuk borsozzuk. A lábosban lévő hozzávalókat alaposan elkeverjük, lefedjük, és kb. 20 perc alatt alacsony lángon összefőzzük. Én most kihagytam a chili paprikát, mert páromnak meg a hasa fáj. Hiába az utolsókat rúgjuk, mármint ő, nekem most az nagyon fájna...Szóval, ha veletek minden rendben akkor 1 paprikát apróra vágva, maggal együtt akár a legvégén is nyugodtan keverjetek a raguba.

2011. február 9., szerda

Zöldborsó szuflé

 

Egy ellentmondással kezdem, amit ígérem útközben igyekszem feloldani. A zöldborsót személy szerint én mindig is utáltam. Talán a menzáról származó emlékek a csomós rántású, halovány főzelékről, vagy az az élmény, amikor a konyhás néni a szemem láttára húzott ki egy nylon zacskót az ételszállító hordóból, mindegy is a lényeg, hogy a kása helyett én a zöldborsót kerülgetem. Párom azonban feltétel nélkül rajong a főzelékfélékért. Egyik kedvence pedig a zöldborsó. Mármost az ember lánya arra lett kódolva, hogy kedveskedjen urának és parancsolójának, csak a szüfrazsettek óta ezt igyekszünk úgy tenni, hogy ez nekünk is jó legyen. Most már nem árulok el nagy titkot, hogy nagyjából a fenti dilemma feloldására született meg ez a recept. Így a kecske is jól lakik, na meg a káposzta is megmarad , de  a zöldborsó mindenki tányérjáról eltűnik. Szerintem a zöldborsó most következő feldolgozásában szinte rá sem lehet ismerni erre a zöldségre. A főzés folyamata itt szinte felér egy előtte utána átalakítással. Ennek azonban ára van, mert a szuflé nagyon macerás jószág. Olyan, mint egy nő, gyengéden kell kezelni, és rögtön ugrani kell, ha akcióra kész, különben összeesik. 

Az udvarlás eszközei:
50 dkg zöldborsó ( én két konzervet használtam)
1 dl tejszín
1 púpos ek vaj
10 dkg trappista sajt
2 tojás
1 gerezd fokhagyma
só, bors

Udvarlás:

A szuflé mivoltját leszámítva ez is a 15 perc alatt elkészíthető ételek közé tartozik, és krumplipürével akár vegetáriánusoknak is finom vacsora lehet, csak akkor én karakteresebb, parmezán sajtot használnék trappista helyett, és egy kis szerecsendióval is fűszerezném a pürét. Most azonban a következő történik: A sütőt 180 fokra előmelegítem. Egy serpenyőben felolvasztom a vajat, rádobom a zúzott gerezd fokhagymát, hagyom, hogy picit piruljon. Ezután a zöldborsót összeforgatom a vajas keverékkel. Felöntöm a tejszínnel, sóval, borssal fűszerezem. Ha friss zöldborsónk van, akkor fedő alatt puhára pároljuk. Nekem elég volt átmelegíteni a tejszínes, vajas szósszal. Közben két tálba külön választjuk a tojások fehérjét a sárgájától. A sajtot lereszelem, és elkeverem a sárgájával. A fehérjét csipet sóval kemény habbá verem. A zöldborsóragut hozzáöntöm a sajtos tojáshoz, és  botmixerrel pépesre pürésítem. A borsópüréhez forgatom a kemény fehérjehabot. Itt van az első baki lehetőség. Ezt tényleg nagyon óvatosan kell csinálni, nehogy a hab összetörjön. Ne a habot próbáljuk tuszkolni, inkább a borsókrémet lapátoljuk a hab fölé. Nem gond ha nem lesz teljesen homogén, és marad néhány habfehér foltocska. A kivajazott formákba merjük a kész pürét, a tálkákat 2/3-ig töltjük, ha mindent jól csináltunk a szuflé fel fog jönni a tálka tetejéig a tojásfehérjében keletkezett levegőbuborékok miatt. Lehet muffin formát is használni, nekem külön kis fehér tortaformácskáim vannak. A megtöltött pohárkákat a sütőrácsra pakoljuk, és 20 percig sütjük. A második bakit itt lehet elkövetni, ha nem melegében tálaljuk. A végén összeeshet, ha megvárakoztatják. A szuflé, saját tapasztalatomból okulva, sértődékeny, érzékeny étel. Nekem végig kellett néznem, ahogy a dagira puffadt, szépséges kis zöldborsó tortácskáim sorra leeresztenek, de azért így is nagyon finomak lettek, szóval megérte! A tálkák szélén körbefuttajuk a kés élét, hogy a krém elváljon az edény falától, és a szuflét egy tányérra borítjuk. Lehet, hogy a sütőforma alját kicsit meg kell majd kocogtatni, hogy a szuflé kijöjjön a formából.

2011. február 7., hétfő

Seréskaraj pikáns öntettel

Azt hiszem a képeket tényleg csak a bejegyzés végére fogom biggyeszteni, mert a krémes szósz, és mosolygósan piros paradicsomok láttán, megint elmerengtem egy percre. Ahogy tőlem megszokhattátok a  pikáns karaj története sem  egyszerű, az elkészítése már annál inkább. Úgy látszik az általam közreadott recepteknek csak az ismertetése  nyúlik hosszúra. Igazából Bereznay Tamás, Zsályás sertéskaraját szeretetem volna megfőzni. Az egész úgy kezdődött, hogy a kék csíkos, nagy abc-ben, a hentes nem tudott csontos karajt adni . Nagy állatbarát lehet, mert mást se nagyon tartott amit kértem, de nem szeretnék nagyon elkalandozni. Aztán a 2 órás havi bevásárlóturném során friss zsályát sem találtam, és közben rájöttem, hogy úgyis a kaotikusabb, gazdag ízkavalkádok híve vagyok. Minek erőlködnék mikor az ízlésemnek legmegfelelőbbet, úgyis csak saját ötlet alapján tudom összehozni. Így amikor elővettem a  sertéskarajt,  már egyikünk sem sírt a zsálya után. Ehelyett 5 perc alatt olyan szószt készítettem, hogy csak kapkodtam a fejem, hogy épp minek az ízét érzem...

Hozzávalók, ami nem a zsálya:

70 dkg sertéskaraj
2 dl tejföl
1 csapott ek méz
1 csapott ek mustár
2 ek kapribogyó
1/4 citrom leve
1/2 csokor kapor
só, bors

Ötletelés:

A teflonserpenyőben közepes fokozaton karamellizálom a mézet, ha már szép barna pöttyökre olvadt, akkor elkeverem a mustárral, Hozzáadom a tejfölt. A szószt felaprított kapribogyóval, kaporral ízesítem. Hozzácsavarom a citrom levét. Pici sóval, borssal fűszerezem. Az egészet fedő alatt, alacsony tűzön összemelegítem, nem kell felforralni, mert nem biztos, hogy a tejföl ezt jó néven venné. Ezalatt a húst megmosom, megtörölgetem. 1 cm-es szeletekre vágom. Sózom borsozom, és a tenyeremmel ellapogatom. A karaj karéját bevagdosom. A szakemberek szerint, így nem ugrik össze, hát nem tudom...ártani nem árthat. Forró olajban megsütöm. Nem kell sok idő 1-2 perc oldalanként, különben kiszárad. Írnék még valamit, hogy ne legyen ilyen szemtelenül egyszerű, de ezt az ételt elkészíteni egy szempillantás műve. Ajánlom, mindazoknak, akik szeretik a pikánsan savanykás ízeket.

2011. február 4., péntek

Tojáskrém

Nagyon szeretem a hatalmas, laktató reggeliket hétvégén. Rohanós hétköznapokon sajnos nincs idő ilyesmire, mert a maslow piramisban nekem az alvás van elől, és az evés csak utána következik. Így a minden perc számít elv alapján, próbálok minden extra időt alvásra fordítani, és csak egy latte fér bele reggelenként. Ezt aztán hétvégén, bőséges villásreggelivel próbálom kompenzálni. Nem vagyok a felvágottak nagy rajongója, inkább rántottát, frissen sült croissant készítek, de mindennél jobban kedvelem a különböző kencéket. Annyiféle kombinációt lehet ugyanis megalkotni, néhány jól megválasztott, finom alapanyagból, hogy a mozgalmas ízparádétól garantáltan felébredünk. Az sem gond, ha túl jó kencét kevertünk ki, és nem tudunk betelni vele. Hétvégén ugyanis, ha képtelenek lennénk magunknak megálljt parancsolni, és emiatt újra leesne a vércukor szintünk, megengedhető az a luxus, hogy visszabújjunk szundítani egyet.

Hozzávalók:

5 db tojás
1 fej finomra vágott lila hagyma
10 dkg natúr sajtkrém
1 kk mustár
1 kk szardella paszta
1/2 kk őrölt szerecsendió
3 ek tejföl
frissen őrölt bors, 1/4 csokor felaprított kapor

Két alvás között:

Kis lábosban felforralunk vizet, és a tojást 10 perc alatt készre főzzük. A kemény tojást, hideg víz alá tartjuk. Egyrészt, hogy megspóroljuk magunknak a háztartási égési sérülést, másrészt, mert így könnyen elválik a tojáshéj. A tojásokat megpucoljuk, és az összes többi hozzávalóval együtt egy keverőtálba tesszük. Villával a hozzávalókat krémesre törjük, és alaposan elkeverjük, hogy jól összesimuljanak az ízek. Friss kenyérre kenve fogyasztjuk.

2011. február 2., szerda

Pelmenyi





Az orosz vacsora főszereplője a pelmenyi volt. Ahogy a képen is látható ez leginkább az olasz tortellinire hasonlít, vagy a magyar húsos derelyére, amennyiben létezik ilyen. Amit még a pelmenyiről tudni kell, hogy hihetetlen babra munka az elkészítése, ezért csak erős idegzetűeknek ajánlott. Én magam nem tartozom közéjük, ezért csaltam egy kicsit. Házilag készített pelmenyit ígértem, és az ígéreteimet viszont betartom. A tény, hogy nem az én házamban készült, az már más lapra tartozik. Nagynéném volt olyan kedves, hogy unalmas óráiban (kb fél napnyi unalmas óra kell, hogy rendelkezésünkre álljon), begyúrta a tésztát, bekeverte a húsos tölteléket, majd a tésztából  pogácsaszaggatóval kis köröket vágott ki, amiknek a közepére kiskanálnyi húsmasszát tett, majd a tésztakorongot félbehajtotta, a széleit kézzel összeragasztotta. Ezután a félhold formájú tésztabatyu két csücskét egymásra hajtotta, és így kapta meg a dundi kis batyukat. Ezt azért tudom ilyen pontosan, mert ünnepek alkalmával én is részt veszek a pelmenyi gyártásban, és hárman kalákában egész jó móka, egy óra alatt megvan. Ezalatt meg lehet pletykálkodni...


Alkatrészek:

0,5 kg liszt
2 tojás
só, fekete bors
annyi víz, hogy nyújtható tésztát kapjunk
80 dkg darált hús (fele arányban disznó, fele marha)
1 fej apróra vágott hagyma

Autentikus fogyasztáshoz:
tejföl
ecet
vaj

Ha nagynéném Neked nem készítené el a következőket kell tenned:

A darált húst, összekeverjük a finomra vágott hagymával, és sóval, borssal fűszerezzük. A lisztet tojással, csipetnyi sóval, kevés vízzel összegyúrjuk. A tésztát pihentetjük, majd lisztezett deszkán vékonyra kinyújtjuk.  Pogácsa szaggatóval kis korongokat vágunk ki belőle, aminknek a közepére a húsmasszából kiskanálnyi adagot helyezünk. A töltött tésztakorongot félbehajtjuk, a széleit újjal összenyomkodjuk, hogy egymáshoz ragadjanak. A kapott félholdak két csücskét megfogjuk, és összeragasztjuk, így kis gömbölyű batyukat formálunk. Egy lábosban sós vizet forralunk, és kb 10 perc alatt a lobogó vízben, készre főzzük a pelmenyit. A víz felszínére emelkednek a batyuk, ha elkészült. A tésztát leszűrjük, és kb 5 dkg vajban átforgatjuk. Tejföllel, ecettel, borssal kínáljuk.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...