Fenkata avagy nyúlragus tagateille

 

Ab ovo ledae, kaptam egy gasztro könyvet páromtól karácsonyra, aztán kaptam egy nyulat (már lelőve) anyukám párjától, aki vadászik, így azt gondoltam, hogy itt az ideje, hogy viszonozzam a kedvességüket, és én is adjak valamit. Így került az asztalunkra, a pénteki, családi ünnepségen Fenkata. A könyv Mark Crick szerzeménye, a Kafka levese. Különböző elismert írók stílusában ad elő recepteket, rövid történetekbe építve a főzést. A Fenkata Homérosz stílusában lett lejegyezve, ami bevallom nem könnyítette meg az elkészítést. A Procedúra úgy nézett ki, hogy először lefordítottam a receptet érthető, emberi nyelvezetre, majd neki álltam elkészíteni. A nyusziról a marhapörköltnél már tettem említést, összefoglalva már majd kiugrott a bőréből, hogy végre vele is foglalkozzanak. Így, hogy majdnem beköszöntött a tavasz, a fagyasztóm azon része is kiengedett a tavaszi nap első sugaraitól, ami eddig vastag, jeges, jégburok fogságába tartotta nyuszit. 

Amire vadásszunk:

1 nyúl

1 zacskó tagateille (50 dkg)

2 fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma (az eredeti receptben 3 van, de fokhagyma kapcsán is szeretek túlzásba esni)

10 db friss hámozott pardicsom

1 dl ketchup (eredeti recept parpürét ír)

1 dl vörösbor (jó, jó ebből is kevesebbet kellett volna, de finom volt)

2 db közepes burgonya, apró kockára vágva

4 db közepes sárgarépa

10 dkg zenge zöldborsó

olívaolaj

3 babérlevél, só, bors 4-5 ág kakukkfű, 1 csokor petrezselyem durvára vágva, 1,5 kk őrölt rozmaring, vagy, akinek van friss 2 ágacskát tegyen bele, és hozzon nekem is a receptért cserébe:)

Józsi levadászta, Adri megfőzte...:

A nyuszi már nem volt egyben, mikor hozzám került, szóval nekem annyi volt a dolgom, hogy a csontról leszedjem a húst (minél többet), és 2*2 cm-es kockákra vágjam, majd sóval, borssal fűszereztem. Ez laza  1 órát vett igénybe, és ennél a résznél azt hittem, hogy nem fogok vacsorázni, de közvetlenül ezután drasztikus fordulat állt be. Egy nagy teflonserpenyőben felmelegített olívaolajon kisütöttem a húskockákat (nagyjából 3 adagban), amiknek olyan mennyei illata volt, hogy elveimet feladva, megváltoztattam a véleményemet a vacsorát illetően. A megpirított húskockákat felöntöttem borral, és a babérlevél kivételével hozzáadtam a fűszereket. Ebben a pácban, az edényt lefedve, kb. 1 órára félretettem. Ezalatt megpucoltam, és feldaraboltam a zöldségeket. A paradicsomok alján kereszt alakban bemetszettem a héjukat, és egy edényben, annyi forró vízzel, ami teljesen ellepte, leöntöttem, majd állni hagytam, míg a héjuk fel nem penderedett egy kicsit, hogy késsel könnyen lehámozhassam. A répát vékonyan felkarikáztam, a hagymát finomra aprítottam, a krumplit, paradicsomot apró kockákra vágtam. Egy edényben olajon megdinszteltem a hagymát, hozzáadtam a zúzott fokhagymát. Mikor kiengedte az illatát, belekevertem a paradicsomot, ketchupot, és a zöldségeket. Babérlevéllel ízesítettem, és nagy lángon 15 percig rotyogtattam. Ezután  a paradicsomos zöldségraguhoz öntöttem a boros páclében ázó húskockákat, lével együtt, és mérsékelt tűzön további 1,5 órát főztem, míg a hús mesésen omlóssá nem vált. Már csak annyi a dolgunk, hogy kifőzzük a tésztát. Mi reszelt parmezánnal ettük.