Tudom, hogy a fenti cím nemcsak azért cseng furán, mert próbáltam valami szépen alliterálót kitalálni, de ígérem, hogy a fenségesen finom és a fogyókúra nemcsak a szavak f kezdőbetűje miatt keveredett mesterséges módon egymás mellé. A blog címének választása az én újévi fogadalmamat tükrözte, hogy az új ízek, receptek felfedezésének szeretetét, mostantól nem szorítom konyhám falai közé, inkább megosztom mindenkivel, aki kíváncsi rá. Az újévi fogadalmak között azonban ennél sokkal előkelőbb helyet foglal el az idén leadok x kilót kezdetű. Tavaly a téli ünneplésnek, de leginkább az ülő munkának köszönhetően felszaladt rám plusz 3-4 kg. A következő axiómám pedig így hangzik: a kilók fel szaladnak, le pedig vánszorogva közlekednek testünkről. Úgy gondoltam, ha most magamon hagyom azt a plusz pár kilót, akkor következő télen már plusz 6-8 kilón ülhetek, és ezt szó szerint értem. Februártól kezdve, ezért (az újévi fogadalmak időzítésével kapcsolatosan is lennének hipotéziseim, de ezt máskor) elhagytam az összes rossz szénhidrátot az étrendemből. Értem ezalatt a cukor minden fajtáját, lisztet, krumplit, tésztát, én a rizsről is lemondtam. Ezzel a módszerrel 2 hónap alatt levánszorgott a 4 kg rólam, anélkül, hogy szenvedtem volna. Mindössze annyit kellett tennem, hogy a megszokott köretek helyett zöldségeket készítettem el különböző módon. Ebből a megfontolásból született a rakott zöldborsós csirke receptje is, amit a tv paprikán futó fő az egészség című műsor ihletett. Magamtól ugyanis soha eszembe nem jutott volna zabpelyhet keverni a főételembe, de azt gondolom, hogy a fűszerekbe nincs kalória, ezért igazán méltatlannak érzem, hogy az ott készített rakott zöldborsós ricottás csirkemellben nem kapott szerepet sem a kedvenc statisztám a fokhagyma, és a válogatás során az általam oly nagyra becsült tipikus olasz fűszereket is kiszórták, mint pl. a bazsalikom, vagy oregáno. Az én műsoromból ezek a szereplők nem hiányozhatnak, a végeredmény pedig messze több, mint, amit egy 355 Kcal-ás ételtől vár az ember.
Szereplőválogatás:
50 dkg csirkemell
50 dkg zöldborsó
25 dkg zabpehely
25 dkg ricotta
1 kis pohár joghurt
2 dl 1.5-ös tej
1/2 citrom leve
0,5 dl fehérbor
2 ek olívaolaj
oregáno, bazsalikom, só bors
4 gerezd fokhagyma
Forgatókönyv:
Egy kis lábosban felteszem a tejet, hozzákeverek 1,5 duci gerezd, zúzott fokhagymát és az összes zabpelyhet. A keveréket sózom, borsozom, majd alacsony tűzön készre főzöm. Szerintem 10 percnél nem kell neki több, de érdemes kíváncsiskodni, mert hajlamos odakapni, szóval inkább előbb szedjük le, minthogy mosogatni kelljen. Közben a csirkemellet felcsíkozom, sóval, borssal, bazsalikommal (most is fagyasztottat használtam) fűszerezem. Egy teflon edényben 1 ek olívaolajon, nagy lángon kisütöm a csirkecsíkokat, majd hozzáöntöm a bort, ami hevesen sistereg, amíg az alkoholtartalom el nem illan belőle. Következik a borsó, ráfacsarom a fél citrom levét, hozzáadok 1,5 zúzott gerezd fokhagymát alacsony fokozatra veszem a tüzet, és az edényt lefedve összepárolom a csirkét a borsóval. Ezalatt a ricottát, joghurtot, az elmaradhatatlan zúzott gerezd fokhagymát ( már csak 1 maradt, ha eddig minden rendben ment) összekeverem, sózom borsozom, és oregánoval ízesítem. Már csak annyi a dolgunk, hogy egy tűzálló tálat 1 ek olívaolajjal kikenünk, az aljára szétterítjük a zöldborsós csirkeragut, ráterítjük a főtt zabpelyhet. Bevallom én kézzel morzsolva oszlattam el, mert kicsit összeállt, de szűk családi körnek ennyi belőlem belefér:). A zabpelyhes réteg tetején pedig szétsimítom a ricottás krémet. A tálat alufóliával befedem, 180 fokra melegített sütőben 20 percig sütöm, majd fólia nélkül további 15 perc, hogy a teteje szép aranybarnára süljön.
A képen látható adagot 6 felé vágtam, a megadott 355 Kcal egy adagra vonatkozik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése