Dining guide - Stereo Chef Vol 4

A Dining City étteremhét tesztemet a Stereo Chef étteremben zártam. Azt hiszem részemről kimaxoltam ezt a lehetőséget. Szereztem egy olyan helyet, ahova bármikor visszatérnék, ha házias, de igényes konyhára vágynék és nincs kedvem hétvégén főzni, és egy olyan helyet, ahova még visszatérek, mert némi hiányérzet maradt bennem. Az előbbi a budai Vak Varjú, az utóbbi a Stereo chef, amiről ez a bejegyzés is szól. Azt gondolom, hogy ebben a helyben, mármint a konyhájában sokkal több van, mint, amit az étteremhét keretein belül felszolgált menü megmutatott. A Stereo Chef budán, a Kolosy tér mellett van, ami buda tervezett reménybeli gasztroközpontja lesz 1-2 éven belül, legalábbis azt ígérték az okosok, akik egy Gozsdut már felfuttattak, szóval Madách után szabad ember küzdj és bízva hízzál. Az étterem belső terét valószínűleg profi belsőépítészre bízták, ami ma már gyakorlatilag elengedhetetlen szerintem egy ilyen kategóriájú hely esetén.Hnagulatos és karalteres a hely.

A menü egyszerre volt középszerű, de egyben reménytkeltő is. Hu az utolsó bejegyzésemben aztán tényleg igyekszem drámai feszültséggel kimaxolni az étteremhét témáját. Hogy az érdeklődés fenntratásán túl, miért borzolom a kedélyeket ezzel a nyilvánvaló paradoxonnal az rém egyszerű. A 3 fogás legkiemelkedőbb része az előétel, a "füstölt tehén gomolya, friss zöldség levelekkel" volt. Ez tényleg nagyon finom, és válogatott alapanyagokból készült. A gomolya fantasztikus volt és a saláta dresszingje is könnyed volt mégis ízes, és különleges. Hogy akkor mégis miért középszerűztem le a menüt, annak az az egyszerű magyarázata, hogy gyakorlatilag egy délidőben felszolgált ebédmenü minőségét hozta a többi étel. Szerintem ezt a la carte nem így készítik el, legalábbis az előétel minőségéből én arra következtettem, hogy tudnak ők jobbat, csak, amit lehetett azt úgy látszik lebutítottak az étteremhétre. A főételként adott kakaspöri medvehagymás sztarpacskával a leírás alapján a mennyekbe kellett volna, hogy repítsen, ha lett volna benne juhtúró, és medvehagyma, illetve eggyel omlósabb a pörköltben főtt husi. Így egy korrekt pörkölt nokedlivel volt. Így nem jelentett különösebb áldozatot részemről, mikor a vacsorapartneremmel elbartereztem az általa választott tigrisrákos chilis spagettire. A záró brownienál szintén többször sikerült már jobb állagú desszerttel találkoznom. Ennek ellenére látom a helyben a fantáziát, már csak a látvány grill miatt is nehezen tudnának visszatartani szóval, ha ez nemis a szerelem első látásra esete volt, minden esetre egy második randit megérdemel tőlem a Stereo Chef aztán majd eldöl, max barátok maradunk.